Elejére: ugyan becsülettel megpróbáltam utánaolvasni a zinterneten, hogy akkor már megint miért áll az ország jelentős része az "oboa" rossz végén, tényleg VDSZSZtől MÁVig igyekeztem tájékozódni, de még mindig fenntartom a tévedés (minimális) kockázatát, tehát ha valaki úgy látja, hogy nagyon nincs igazam, akkor lesz szíves jelezni.
Szóval megint folytatódik az ország lassan egy éve tartó bármikor felfüggeszthető és ugyanígy újrakezdhető nettó szopatása, hivatalosabb nevén: vasutas gördülősztrájk. És nekem ebből most rohadtul elegem lett, úgy tényleg.
Nagyon leegyszerűsített, sarkított, rövid összefoglaló, ahogy én látom, de mondom, simán lehet, hogy tévedek:
Egyszer volt, hol nem volt, a nagy állami mammut MÁV, amit aztán némi privatizációs megfontolásokkal végül átszerveztünk. Lett a MÁV-Start, személyszállítás, meg a MÁV-Cargo, teherfuvarozás. És persze még több apróság, de ők most lényegtelenek. Cargo elad magántőkének, állam megkapja érte a kialkudott 102,5 Mrd forintot, egyértelmű tulajdonosváltás, cargos dolgozók kapnak fejenként kicsit több, mint egy milliót. És játszik még közben az az állítólagos szóbeli Kóka ígéret, hogy a startosok is részesülnek majd a privatizációs zsetonból. Aztán mivel nem, ezért gördülősztrájk.
És most tényleg lényegtelen, hogy én például egyet értek-e a MÁV bármilyen privatizációjával ésatöbbi, ezek már sajnos/nemsajnos megtörtént események, tények.
Alapból ott kezdődik a problémám, hogy még mindig/megint azt látom, hogy húsz évvel a gengszterváltás után sem sikerül megérteni a kapitalizmus/piacgazdaság, s úgy egyáltalán az üzleti élet alaptörvényeit s működését, még mindig rengetegen hisznek a szocialista gondoskodó állambácsi modelljében, aki mindentől megvéd és biztosítja a jólétet. Hát egy nagy cukros ...-t. Persze nagyon összetett a kérdéskör, nem is akarok mélyebbre ásni, az Alkotmányunk is úgy kukás ahogy van majdnem teljes egészében, korrupció mindent áthat, a sztrájktörvény impotenciájáról nem is beszélve. Előír ugyan minimálisan nyújtandó elégséges szolgáltatást például, de semmilyen szankciót nem társít mellé, ha ezt mégsenem teljesítik, akkor mivan? semmi... De ennek fényében tisztelettel kérdezném Gaskó úr: milyen alapon tépjük a szánkat egy állítólagos szóbeli ígéretre alapozva, aminek ugyanígy semmi súlya sincs? Mondhatjuk erre, hogy sajnos, meg adott szó, meg szépvilág, de mindannyian tudjuk, hogy ez a mi kis abszurdisztánunkban valamikor Széchenyi környékén kihalt. Ja, meg azért súlyos milliárdokról beszélünk, azokat nyilván nem bemondásra osztják...
Értem én, hogy jóérzés, szolidaritás, igazságérzet, de ez megint sajnos/nemsajnos, itt nem sokat játszik. Ha valami jogellenes, arra megvan a megfelelő fórum, eljárás, tessék bizonyítani, pert nyerni, örülni, de ezt így nekem ne. Ekkora üzleteknél meg már EU is bőven játszik, ha valami tényleg cinkes, akkor nyilván Brüsszelt is érdekelné. Business is business, ez a sztrájk már elkésett dolog, hiszen két külön cég volt már, amikor az egyiket (jó előre tudhatólag) privatizálták. Tetszettek volna akkor "forradalmat" csinálni, amikor átszervezték az ős-MÁV-ot, s kikötni, asztaltverni addig, amíg... Ez így már veszett fejsze, sőt egyre inkább dühítően komikus, február óta néha mókázunk kicsit, és ami nálam végképp kiütötte a biztosítékot: jelen állás szerint akkor is folytatnák a sztrájkot, ha a MÁV teljesítené a követeléseiket, szolidaritásból a reptéri dolgozókkal... Ennek már végképp csak vérlázító hatása van nálam, az egy tök másik magáncég "belügye", semmi köze a vasúthoz. Gaskó bácsi, tessék már tiszteletben tartani a közgazdaságtant! Örülnék, ha lenne még másik vasúttársaság, versenyhelyzet, akkor talán nem erre koncentrálna a VDSZSZ sem így karácsony küszöbén...
Persze mondhatjátok, hogy mit érdekel ez engem, Pécsre simán eljuthatok pl. busszal (öt óra út, ilyenkor giganagy tömeggel), vagy autóval (igen, ma pont így fogok hazamenni, a környezetvédelem jegyében). A végére akartam még csatolni egy Bazsától nemrég kapott mailt, valahogy énis így tudnám elképzelni egy nálunknál szerencsésebb történelmi fejlődésű országban, hátitt. És tényleg javítsatok, ha!
MÁV-os értesítő:
Tisztelt Dolgozó!
Társaságunk megvizsgálta az ön által benyújtott igényeket, és ezúton szeretnénk tájékoztatni arról, hogy követeléseit jogosnak találtuk. Ezek alapján Ön a következő juttatásban és béremelésben részesül:
- Egyszeri 250.000 Ft rendkívüli juttatás a MÁV Cargo Zrt eladásával
kapcsolatosan
- 15% béremelés 2008. január 1-éig visszamenőleg.
Egyúttal szeretnénk arról is tájékoztatni, hogy társaságunknál az Állami Számvevoszék mai árfolyamon számolva 1993 és 2006 között 2000 milliárd forint tokeveszteséget állapított meg. Mivel ön társaságunk régi és megbecsült dolgozója, így ebben az időszakban már nálunk dolgozott.
Ezért szeretnénk, ha ebbol a veszteségbol is olyan mértékben részesülhetne, mint a MÁV Cargo Zrt. eladásából. Az ön által felállított arányossági mutatók figyelembe vételével szeretnénk tájékoztatni, hogy önnek ebbol adódóan a következo fizetési kötelezettsége keletkezett:
- Egyszeri 5.000.000 Ft befizetési kötelezettség a MÁV csoport felhalmozott tokevesztesége után.
Új egyenlege ennek megfeleloen 4.750.000 Ft tartozást mutat, amit kérünk a mellékelt készpénzátutalási megbízás segítségével 2009. március 1-ig kiegyenlíteni. Társaságunk a várható igényeknek megfelelően részletfizetési konstrukciót dolgozott ki Ön számára, melynek során a fizetéséből havi
50.000 Ft-ot levonva, a tartozás kamatmentesen törleszthető a következő 100 hónapban. Kérjük, hogy amennyiben ezzel élni kíván, azt postafordultával jelezze!
További jó munkát kívánunk!
A MÁV csoport tagjai nevében:
Kis Piroska
Pénzügyi Csoportvezető
Ui.: 2008 év végén az éves eredmények figyelembevételével ismételt
egyenlegközlőt továbbítunk Önnek


2 megjegyzés:
Ez tényleg elég fájdalmas. Ráadásul hétfőn vizsgázom, és rohadtul nem vágyom rá, hogy fürtökben lógjanak rajtam az emberek, amikor kibuszozom a Pázmányra. Kurvaélet.De a fentebb közölt levél elég szemléletes...
Hát én nem tudom, mi miért van, csak azt, hogy nekem semmi közöm a máv ilyen-olyan financiális ügyeihez, csak fizetek egy csomót az utazásaimért, és néha még így sem sikerül eljutnom oda, ahova akarok. Tkp. senki nem szív, akinek köze van a mávhoz, csakis azok, akiknek nincs közük. Tőlem mutogathatnak a galád Orbán Viktorra, hogy "elrontja" az ország "karácsonyi hangulatát" (mintha lenne ilyen) és mutogathatnak a kormányra, ott tartok, hogy nem érdekel, mi van a háttérben, én még egyszer azt a balkáni stílusú ökölharcot nem akarom megvívni, amit a hazaútért véghez vittem. Persze nem nagyon fontos most, hogy mit akarok én, senkit nem érdekel, és semmi nem változik tőle. De hat éve rendszeresen fizetem a borsos árú menetjegyet, miért én szívok?
Megjegyzés küldése