Ez megint ilyen életem jellegű post, semmi különös, csak illik ide írni néha, meg szeretem a zöld színt, elvileg nyugtatólag hat, és különben is, olyan szép a monitoron, nem? Szóval akinek nincs kedve, az nyugodtan menjen sörözni/fagyizni inkább, de megpróbálom mókásra azért.
Múlt kedden elrepült Bazsa Angliába, Szülők is fel aznap pécsről ofkorz. Nem volt egyszerű történet, tipikus szokásos bazsás volt az egész indulási hajcihő, ő kordagyuri pókerarccal s kb. 40es pulzussal szemlélődött, miközben a család többi tagjának vérnyomása egyenként volt annyi, mint háromnak kellenne lenni összesen... Mindegy, sikeres reptetés, integetés után vissza Bazs lakásába, jött a nagy Guess-Pack játék, azaz találjuk ki mi az öcsém cucca, s mi Gabié (unokatesónk, övé a hely) majd gyorsan be az autóba, mert ugye szülők másnap dolgoznak én meg vizsgázom... Nagyjából hulla voltam estére, vizsga nyilván nem sikerült, de erről s BMEről nem akarok többet, csütörtök délután összepakoltam úgy 95%ra, este hazavonatoztam, mert Apa most nem tudott jönni értem, céges mindenféléből kifolyólag, hanem majd pénteken Anyával én. Meg ahogy azt elképzeltem, induljunk vmikor jó korán, kis forgalom, kevesebb yard, lehet haladni, s klímát sem fárasztani. Hehe. Valójában hiába keltem hatkor, Anyát ki kellett még vinnem reggel a munkahelyére, ott persze azonnal jött a sok - khm. mondjuk szépen - betonfejű, 9:20kor még éppcsak elhagytam Pécs belvárosát. Délben fordítottam a kulcsot Bazsa lakásában, ja mert ugye Jóanyám nem a vezetés közbeni szórakoztatásomra jött első sorban, hanem hogy kitakarítsunk. Nem részletezem, nagyon durva volt, öt óra felé indultunk tovább visszaváltani 43 sörös, 20 boros és 10 kólás üveget meg ebédelni, mert az valahogy kimaradt, nekem meg erősen kevés volt már az a reggeli perec... Nyolckor álltam ki a Hársfa utcából, miután bepakoltam a saját cuccaimat is, meg gyorsan zuhanyoztam egyet. M7esen nyilván giga nagy dugó volt, Siófoktól majdnem gyorsabban hazaértem, mint Pestről addig a pályán.
Másnap megint hajnalban kelés, autó kipakol, így teljessé vált a konyhában a dobozokból és szatyrokból képzett alternatív kortárs alkotás (még mindig dolgozom az elbontásán). Nyomás le Nagyapóhoz (aki közben Harkányban tölti háromhetes maszázs-fürdős-rehab-pihi kúráját), festés műsor, Keresztszüleim meg mi hárman. Ezt sem részlet, ez mégdurvább volt, mint a péntek, éjfélre értünk haza. Vasárnap laza látogatás Harkányban, de legalább utána itthon az egyik kedvenc éttermemben ebédeltünk meg a motorverseny is jó volt. Az élet apró örömei. :) Mostanában sem unatkozom, egy kis fűnyírás itt, némi sofőrködés ott és persze ugye otthon is mindig lehet vmit arrébb tenni. Nem, nem panaszkodom, tkp. valahol nagyon hiányoztak már ezek nekem, csak kicsit most mintha a paci túloldalán lennék.
Ja, közben tessék büszkének lenni rám, végre megint van időm bringázni, sőt sikerült beszerveznem örök jóbarátomat (a frissdiplomás mérnök, GRT) Andrást is, úh most mát együtt megyünk a napi hegyi etapra, talán sikerül eltüntetni a félgömböt, amit a kockahasamra pakoltam (nyilván csak mérnöki úri geometriai passzióból... :P).
Ma ellátogattam Bólyba a XII. Fuvolástábor záróhangversenyére. Az első nyolcon (vagy heten csak?) én is ott voltam aktív résztvevőként, azóta örülök, ha a gálára lejutok, persze a jóleső nosztalgia kárpótol, meg el is gondolkodtat. Nagyszerényen, de ma is rengetegen rámköszöntek (persze 90% nyitókérdése, hogy és a suliban/pesten mi újság, nehéz megértetni, h nem akarok róla beszélni, örülök, h nyáron felejthetem), jó volt újra találkozni sokakkal és kicsit "sütkérezni a múltban"...
Új postot, pláne dizájnt nem ígérek, keddtől megint négermunka Nagyapónál, folytatódik a festés-takarítás, túl sok kedvem nincs, de meg kell csinálni, más meg nincs nagyon, aki menjen segíteni, érjétek be a pár zenével amit hirtelen feldobtam Vero dalai közé, majd, egyszercsak...
(És igen, előbb-utóbb fogok Ausztriásat is írni, ezt most csak így hirtelen felindulásból.)
